Nemzeti Portrétár


Híreink
Együttműködési szerződés Nagyházi Csaba aukciós házával
2011. december 02. péntek, 23:21

A Nagyházi Aukciós Ház és a Nemzeti Portrétár Alapítvány között írásos támogatási szerződés született, amely keretében Nagyházi Csaba úr biztosította, hogy aukciójukon keresztül megfordult, és a jövőben megforduló portrék digitális képét, illetve a festményekre vonatkozó adatokat publikálás, és kutatás céljából átadja az alapítvány számára.

Az alapítvány vállalta, hogy lehetőségeihez képest segít beazonosítani a képen szereplő személyeket, illetve publikálja honlapján a kapott portrékat!

A nagyszerű támogatást ezúton is köszönjük!

 
Miért egyezett meg Bessenyei György, és Czirjék Mihály portréja?
2011. november 05. szombat, 14:58

Nem régiben egy olvasónk jelezte, hogy „miért egyforma Bessenyei György (NPG461), és Czirjék Mihály (NPG340) arcképe adatbázisunkban?”

És valóban ugyan az volt! Napokba tellett, mire sikerült összehasonlítani két forrást: Széll Farkas, a nagybesenyői Bessenyey-család története, 1890-ben írott művében Bessenyei arcképe megegyezik Hellebronth Kálmán, A magyar testőrség névkönyve, Czirjék Mihály képével.

Néhány nap múlva szerencsére megjött a válasz kedves olvasónktól, aki blogján is közli a választ.

Természetesen Őt, a "bihari remetét", Mária Terézia magyar testőrségének elismert tagját, írót, gondolkodót, a magyar felvilágosodás korai vezéralakját. (Ágis tragédiája, Tariménes utazása, stb.) A szobrot, Kallós Ede alkotását, 1899-ben avatták fel közadakozásból, amelyet ma is láthatunk Nyíregyházán

Bessenyei rövid életrajza:1746, vagy 47-ben született Tiszabercelen, ősrégi magyar nemesi családban. 1765-ben felveszik Mária Terézia magyar nemesi testőrségébe. Itt kezd foglalkozni irodalommal. A felvilágosodás egyik vezéralakjává képezi magát. A testőrséből 1773-ban kiválik. Idős korában Kovácsipusztán (Bakonszeg) lévő birtokára vonul vissza. Sokat ír, de írásait a cenzor nem engedi megjelenni. Régi sírja Kovácsipusztai háza kertjében állt.

 

A Nyíregyházi Bessenyei szobor "IGAZ" története azonban meglepetést tartalmaz:
Bizony, nem Bessenyeit ábrázolja, hanem egy Czirjék Mihály (NPG340) nevű, szintén Mária Terézia testőrségében szolgáló nemes embert, írót, Bessenyei barátját!

Története pedig a következő:
Czirjék Imre Szatmár-megyei nemes birtokos egy olajképet ajándékoz 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémiának. A képet Arany János akkori főtitkár veszi át. A képen felirat nem volt. Beteszik a raktárba, lassan elfeledkezve róla. Sok évvel később, egy leltár alkalmával, mint Bessenyei Györgyöt ábrázoló portrét határozzák meg a testőrség egyenruhája alapján. Mikor Szabolcs vármegye elhatározza, hogy szobrot emelnek a megye híres szülöttjének, a M.T. Akadémiától kérnek hiteles Bessenyei portrét. Az Akadémia akkori főtitkára, Szily Kálmán ezt az olajképet ajánlja mintának, mint Bessenyei egyetlen hiteles portréját. E kép alapján mintázza a szobrot a szobrász Kallós Ede. A szobor 1899-i felavatása után egy felháborodott öregúr keresi meg Szily Kálmánt Pesten. Köszöni a megtiszteltetést, de nagy tévedés történt. A szobor nem Bessenyeit ábrázolja, hanem az ő szép apját, Czirjék Mihályt. A képét ő maga adta át régen Arany Jánosnak, az Akadémia akkori főtitkárának!

Arany Jánosnak átadott festményt, amely Czirjék Mihályt (NPG340) ábrázolja, ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. (Festette:Szathmáry Király Pál.) Erről az olajképről rajzolták az összes Bessenyeit ábrázoló képet, így tévesen szerepel Széll Farkas, a nagybesenyői Bessenyey-család története, 1890-ben írott mű kezdetén is!

A sztoriról Sz. Sz. Levente úr így ír blogjában: „Hetekig kerestem az interneten valódi Bessenyei képet, de nem találtam egyet sem! Hogy miért? Itt válasz: 
Mikor Kazinczy Ferenc a "nemzet panteonjába" képet kért Bessenyei Györgytől, Ő ezt válaszolja: "NEM VAGYOK LERAJZOLVA. ÉN A KÉPEMET TSAK ELEVENEN HASZNÁLOM! -  aki nem hiszi-járjon utána!“

Forrás: http://martelyman.blogspot.com/

Az észrevételt köszönjük, és azóta mi is kicseréltük Bessenyei György portréját!  NPG

 
Újabb portré került vissza a pápai Esterházy kastélyba
2011. október 27. csütörtök, 18:21

A pápai Esterházy-kastély Ősök Csarnokában 26 kép volt összesen. Ebből 24 darab a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában van, melyek visszaadását kezdeményeztük. Eddig 12, részben restaurálatlan képet kaptunk vissza. A mai napon helyezzük vissza a 13. műtárgyat, amely Esterházy Anna Júlia egészalakos portréját ábrázolja - mondta dr. Áldozó Tamás, polgármester ma délelőtti sajtótájékoztatóján. 
Dr. Nagy L. István múzeumigazgató a kép történetéről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Mint mondta, a pápai ősgaléria felállításához kapcsolódóan a sorozatot alkotó portrék jelentős részét a galéria kialakításakor már felújították, vagyis a festett felületet átfestésekkel felfrissítették, a hátoldali lyukakat pedig befoltozgatták. 
- A norvég projekt keretén belül 8 darab festményt restauráltathattunk. A mai napon Esterházy Anna Júlia egészalakos portréját helyezzük el az Ősök Csarnokában. Az esemény különlegessége, hogy eredetileg egy másik, az Esterházy család történetében meghatározó jelentőségű személy, Dersffy Orsolya képét adtuk át Zsámboki Orsolya restaurátornak. A képet átfestették, körbevágták, valamint új feszítőkeretre húzták, amikor is a Dersffy Orsolya feliratánál a betűk között végzett tisztítás során egy korábbi betűsor kezdett kirajzolódni és kiderült, hogy az Orsolya nevet tartalmazó, eltávolított szöveg nem azonos az alatta lévő felirattal, vagyis az eredeti kép nem Dersffy Orsolyát ábrázolta, hanem - mint az alsó feliratból kiderült - Esterházy Miklós második házasságából született leányát, Anna Júliát - mesélte a múzeumigazgató.
A világszép Esterházy Anna Júlia, a képen látható személy, legalább olyan fontos alakja a családnak, mint Dersffy Orsolya. Férje Nádasdy Ferenc volt.
- Feltételezzük, hogy Anna Júlia portréját azért fedték le Dersffy Orsolya XIX. századi ábrázolásával, mert a felségárulással perbe fogott és kivégzett Nádasdy országbíró felesége volt, de magyarázatul szolgálhat az is, hogy fontosabbnak tartották azt, hogy Esterházy Miklós első felesége kapjon helyet a családi arcképsorozatban - tette hozzá dr. Nagy L. István.
A pápai Esterházy-kastélyt a május 21-ei nyitás óta közel tízezren keresték fel. A felújított termeket október 31-ig tekinthetik meg az érdeklődök, amikor is tavaszig bezár a kastély további felújítási munkálatok miatt.

Babos Petra:

forrás: www.papa-ma.hu

Dersffy Orsolya, Dersffy Ferenc főpohárnokmester és Császár Orsolya leányaként született.Első férje Mágóchy Ferenc, felső magyarországi főkapitány volt. „Mágóchy Ferenc 1611. november 11-én meghalt, s jelentős vagyont, hatalmas birtokokat és stratégiai fontosságú várakat hagyott feleségére. Az özvegy nem sokáig maradt egyedül. Az újabb gyors férjhezmenetel már akkor is, később is számos szóbeszédre adott okot. Ami tényként leszögezhető: 1612. november 12-én Dersffy Orsolya – meg vele a Mágóchy-vagyon – feleségül ment az akkor harmincesztendős Esterházy Miklóshoz. 

 
Beszámoló a füleki Koháry-Coburg konferenciáról
2011. szeptember 18. vasárnap, 19:34

A MACSE híreiből értesültem, hogy 13-14-én Koháry-Coburg konferenciát szervez a Füleki Vármúzeum Agócs Attila igazgató vezetésével. Miután személyesen is érintve vagyok, hiszen I. Kohári István fia Farkas leánya Zsófia (Berényi Ádám felesége) felmenőm, örömmel terveztem a kiutazást. A salgótarjáni busz után a helyi járatról Somoskőújfaluban szálltam le, ahol a kerekes kiskoffert magam után húzva átléptem a határt, ahonnan már csak egy stoppolás segített nem többet, mint az első két előadást lekésnem.

 

A Füleki Helytörténeti Múzeum frissen felújított terme zsúfolásig megtelt a hallgatósággal. A mintegy 30 magyar és 30 szlovák résztvevő a család első jelentős tagjáról, Kohári Pétertől kezdve a költészet, az uradalmi gazdálkodás, a ferences egyházzal fenntartott kapcsolatokon keresztül segített megismertetni leginkább Kohári Péter, fia I, és annak fia II. István korabeli életvitelét, gondolkodását.

 

A konferencia második része pedig a Kohári családba benősülő, Mária Antóniát feleségül vevő Coburg Ferdinándra, és annak unokájára, Ferdinándra, a bolgár cárra fókuszált. Ez utóbbiról a kitüntetésein keresztül, a család 19-20. századi vállalkozásain, valamint a Szent Antalon található Koháry-Coburg kastély igazgatója által megvalósított filmes visszaemlékezések alapján egy rendkívül művelt, sokoldalú, nagyszerű diplomata államférfi és ember képe bontakozott ki.

 

A konferencia szakavatott előadói és hallgatói közé első alkalommal csöppenve máris pótolható lehetőségre lettem figyelmes:

 

-         A konferencia során az ikonográfiai, vagyis az arcképek kérdése teljesen hiányzott. Az előadásokon összesen 5 kép szerepelt a Koháry-Coburg család tagjairól. A Szent-Antali Múzeum a másnapi látogatás során megmutatta a mintegy 10-12 beazonosított Koháry-Coburg képet, de a még ismeretlen 6 db Koháry családtagot ábrázoló arcképpel a Nemzeti Portrétár Alapítvány is megkapta a leckét. Hasonló rendezvényeken, mint amilyen november 26-27-én lesz Nyírbátorban a Báthory családról, a Portrétár Alapítványnak szép lenne ikonográfiai kérdésekben támogatni a rendezvényt. Ez azonban kutatást, kapacitást és szakmai elmélyülést igényelne, hogy elérje a profi történészek által meghúzott szakmai szintet.

 Összességében öröm volt értesülni és részt venni a konferencián, ahol a felkészült és toleráns előadóktól valamint hallgatóságtól sokat lehetett tanulni, de éppen a mi érdeklődési területünkről, a portrék oldaláról igenis lehetőségünk lenne hozzáadnunk a hasonló rendezvényhez!

Budapest, 2011. szeptember 18.

Reicher Péter
 
Münchenben nyílt kiállítás az 1500 körül készült német portré-művészetről
2011. szeptember 18. vasárnap, 09:48

A müncheni székhelyű Hypo-Kultúralapítvány szervezésében nagyszabású portrékiállítás nyílt " Dürer-Cranach-Holbein Die Entdeckung der Mentschen: Die Deutsche Portrat um 1500 " címmel. , amely 2012. január 15. látogatható.

A Bécsi Szépművészeti Múzeum és a Müncheni Hypo-Kultúralapítvány közös szervezésében kerül bemutatásra az 1500-as évek körüli német portré-művészet csaknem 170 műtárgya. A kiállításon nem csak Albrecht Dürer, Lucas Cranach és Hans Holbein képei láthatók, hanem korabeli szobrok, medálok, nyomatok és rézkarcok is annak bemutatására, hogy a 15. század vége felé hogyan válik a személyi ábrázolás a művészek tárgyává. 

További információk a a kiállítás honlapján olvashatók:  Hypo-Kulturstiftugn, München

 
7 / 11 oldal